Belterjes jelentése ⋆ Mi a jelentése?

Belterjes jelentése

Mit jelent? Szavak, szavak jelentése, szinoníma, szinoníma szótár, idegen szavak szótára, rokon értelmű szavak, értelmező szótár. Mit jelent magyarul? Idegen szavak, szóösszetételek jelentése, magyarázata, használata, etimológiája. Magyar értelmező szótár, idegen szavak, kifejezések jelentése. Szavak keresztrejtvényhez és szójátékokhoz.

Belterjes jelentése

Mit jelent pontosan a belterjes kifejezés?

a „belterjes” szó jelentése, főleg mezőgazdasági összefüggésben
nyelvtani jellemzők: szófaja, szótagolása, szinonimái és szórokonai

A „belterjes” kifejezés a magyar nyelvben elsősorban mezőgazdasági értelemben használatos. Jelentése olyan gazdálkodási forma, ahol a termelés kis területen, intenzíven történik, modern technológiák és jelentős munkaerő alkalmazásával. Ezzel szemben az „extenzív” gazdálkodás nagyobb területet használ, de kisebb ráfordítással. A „belterjes” szó hét betűből áll, három szótagra bontható: bel-ter-jes, és melléknévként szerepel a magyar nyelvtanban.

A „belterjes” szó szinonimái lehetnek: intenzív, koncentrált, vagy hatékony (a megfelelő összefüggésben). Rokonszavai például: belterjesség, belterjessé válik. Keresztrejtvényekben gyakran kérdezik például: „Intenzív, nem extenzív (gazdálkodás)?” vagy „Ellentétpárja az extenzívnek”. Öt példa mondatban:

Az új üzem belterjes termelési módszereket vezetett be.
Magyarországon is terjed a belterjes állattartás.
A belterjes gazdálkodás során kevesebb földterületre van szükség.
A belterjes szó ellentéte az extenzív.
Az iskolában tanultunk a belterjes gazdálkodás előnyeiről.

Érdekesség, hogy a „belterjes” szó elsőként a XIX. század végén jelent meg a magyar szakirodalomban, főként agrár-témában.

A belterjes gazdálkodás történelmi háttere

mikor és miért jelent meg a belterjes gazdálkodás
hogyan alakult a szerepe az ipari és mezőgazdasági forradalom során

A belterjes gazdálkodás története szorosan kötődik a növekvő népességhez és az ipari forradalom adta technológiai fejlődéshez. A XIX. század végén, amikor a népesség gyorsan növekedett, egyre nagyobb igény jelentkezett arra, hogy a rendelkezésre álló földterületeket minél hatékonyabban használják ki. Ekkor jelent meg a belterjes (intenzív) gazdálkodás, amikor a gazdák gépeket, műtrágyákat, korszerű öntözési technikákat kezdtek alkalmazni.

A belterjes gazdálkodás olyan országokban terjedt el igazán, ahol kevés volt a megművelhető földterület, de a népesség magas. Ilyen például Hollandia vagy Japán. Ezekben az országokban a belterjes módszerek alkalmazása nélkül nehéz lett volna megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani. Az ipari forradalom további lökést adott a belterjes gazdálkodás fejlődésének: új gépek, vetőmagok, öntözőrendszerek jelentek meg.

Belterjes és extenzív gazdálkodás összevetése

mi a két gazdálkodási forma közti fő különbség
példák, ahol egyik vagy másik forma előnyös

A belterjes gazdálkodás lényege, hogy kis területen, nagy ráfordítással, magas termésátlagot érnek el. Sok munkaerő, gépesítés, műtrágya és öntözés szükséges hozzá. Ezzel szemben az extenzív gazdálkodás során nagy területen, de kevesebb befektetéssel folyik a termelés, így az egy hektárra jutó hozam alacsonyabb. Például a hagyományos magyar szántóföldi gazdálkodás sokáig extenzív volt, míg Nyugat-Európában a belterjes gazdálkodás vált jellemzővé.

A belterjes gazdálkodás ott előnyös, ahol kevés a föld, de sok az ember vagy nagy a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt. Az extenzív gazdálkodás inkább ott terjedt el, ahol nagy földterületek álltak rendelkezésre, például Ausztráliában vagy Oroszországban. E két módszer közötti választás gyakran gazdasági, környezeti és történelmi tényezőktől függ.

A belterjesség előnyei és hátrányai

milyen pozitív és negatív hatásai vannak a belterjes gazdálkodásnak
fenntarthatósági szempontok

A belterjes gazdálkodás egyik legnagyobb előnye, hogy kis területen is magas termelési eredményeket lehet elérni. Ez különösen fontos ott, ahol kevés a megművelhető föld. Emellett lehetővé teszi a modern technológiák alkalmazását, mellyel nő a hatékonyság és javul a termés minősége. A belterjes gazdálkodás gyakran munkahelyeket is teremt, mivel több munkaerőt igényel.

Ugyanakkor a belterjes gazdálkodásnak komoly hátrányai is lehetnek, főleg környezetvédelmi szempontból. A túlzott műtrágya- és növényvédőszer-használat szennyezheti a talajt és a vizeket, a túl intenzív termelés pedig kimerítheti a talajt. Ezek a problémák hosszú távon fenntarthatatlanná tehetik ezt a gazdálkodási formát. A modern agrárpolitikák ezért igyekeznek egyensúlyt találni a termelékenység és a környezetvédelem között.

Belterjes jelentésének szerepe a mai gazdaságban

a belterjes gazdálkodás aktualitása a 21. században
hogyan jelenik meg a mindennapi életben, gazdaságban

A belterjes gazdálkodás jelentése ma is aktuális: a Föld népessége folyamatosan növekszik, miközben a termőföldek mennyisége nem bővíthető. Ezért a belterjes (intenzív) módszereknek kulcsszerepük van az élelmiszerellátásban. A modern gazdálkodásban a belterjes termelési eljárások, mint például a precíziós mezőgazdaság, lehetővé teszik, hogy a termelők a lehető legkevesebb területen érjenek el magas hozamokat.

A belterjes jelentés tehát túlmutat a szoros mezőgazdasági értelmezésen: ma már minden olyan tevékenységre alkalmazzák, ahol koncentrált, intenzív ráfordítással igyekeznek maximális eredményt elérni. Ez a szemlélet megjelenik a városi kertészetben, az ipari termelésben, sőt, a szolgáltató szektorban is. A belterjes szó így nemcsak a szótárakban, hanem a mindennapi életünkben is egyre gyakrabban előfordul.