Nagyképű jelentése ⋆ Mi a jelentése?

Nagyképű jelentése és használata a mindennapi beszédben

Nagyképű jelentése. Fedezd fel, mit jelent a „nagyképű” szó, hogyan használhatod, milyen szinonimái vannak, és milyen érdekességek kapcsolódnak hozzá! Részletes magyarázat és példamondatok várnak.

Mi a „nagyképű” szó jelentése?

A „nagyképű” szó azt jelenti, hogy valaki túlzottan büszke magára, úgy viselkedik, mintha sokkal többet tudna vagy érne el, mint a valóságban. Ez a jelző általában negatív értelemben használatos, és azt fejezi ki, hogy az illető kérkedő, önhitt vagy fennhéjázó módon viselkedik másokkal szemben. Amikor valakit nagyképűnek nevezünk, akkor gyakran arra gondolunk, hogy az illető túlbecsüli saját képességeit vagy eredményeit, és ezt hangosan vagy feltűnően mutatja is másoknak.

A mindennapi beszédben gyakran találkozol ezzel a szóval olyan helyzetekben, amikor valaki nem csak szerényen büszke valamire, hanem túlzottan hivalkodó, vagy lenéző másokat. Például, ha valaki folyton arról beszél, milyen jól teljesített, miközben másokat lehúz vagy figyelmen kívül hagy, akkor őt nagyképűnek lehet nevezni.

Összességében tehát a „nagyképű” egy olyan személyt jellemez, aki túlzottan önmagát és képességeit helyezi előtérbe, és emiatt mások szemében ellenszenves vagy idegesítő lehet.

A „nagyképű” szó nyelvtani jellemzői

Szófaja: A „nagyképű” egy melléknév, amely egy személy vagy viselkedés jellegzetességét fejezi ki.
Szóösszetétel: Két szóból áll: „nagy” + „képű”. Az „-ű” végződésű melléknevek közé tartozik, amelyek jellemző tulajdonságot jelölnek.
Hány betűből áll: A szó 8 betűből áll.
Szótagolása: na-gy-ké-pű (4 szótag).
Kiejtése: A hangsúly a második szótagon, azaz a „ké” részen van.
Fokozása: A melléknévnek van fokozható alakja is:
- Alapfok: nagyképű
- Középfok: nagyképűbb
- Felsőfok: a legnagyképűbb
Toldalékolás: A „nagyképű” melléknév ragozható, így például:
- Nagyképű ember
- Nagyképűbb viselkedés
- A legnagyképűbb fiú
- Nagyképűen viselkedik (határozószóvá alakítva)
Nyelvtani szerepe: Leggyakrabban alany vagy tárgy jellemzőjeként jelenik meg, például: „Ő egy nagyképű fiú.” vagy „Nagyképű megjegyzéseket tett.”

Ez a melléknév tehát egyértelműen jellemző tulajdonságot fejez ki, és különböző nyelvtani formákban használható a mondatokban.

Szinonimák és rokonértelmű szavak

Szinonimák: A „nagyképű” szóhoz több olyan kifejezés is tartozik, amelyek hasonló jelentést hordoznak, de apró árnyalatokban eltérhetnek. Ilyenek például:
- Öntelt
- Kérkedő
- Hencegő
- Elbizakodott
- Fennhéjázó
Rokonértelmű szavak: Ezek a szavak szintén az önmagát túlértékelő, másokat lenéző viselkedést írják le, de nem mindig pontosan ugyanazt jelentik:
- Önző (bár inkább a saját érdekeit helyezi előtérbe, nem feltétlenül kérkedő)
- Büszke (ez pozitív vagy semleges is lehet, nem feltétlenül nagyképű)
- Harsány (inkább hangos, feltűnő, de nem biztos, hogy nagyképű)
Mikor melyiket használjuk?
- Ha valaki önmagát túlbecsüli és ezt másoknak is hangosan hangoztatja, a „nagyképű” vagy „öntelt” a legjobb választás.
- Ha valaki csak kérkedik, dicsekszik, akkor a „kérkedő” vagy „hencegő” szó illik.
- Ha a büszkeség pozitív értelemben jelenik meg, akkor inkább „büszke”-t használunk, nem „nagyképű”-t.

Ezek a szavak mind segítenek árnyalni a mondanivalót, és pontosabbá teszik a személy vagy viselkedés jellemzését.

Használata rejtvényekben és szójátékokban

Rejtvényekben: A „nagyképű” szó gyakran szerepel keresztrejtvényekben vagy szófejtős játékokban, mert a szó jól tagolható és közismert. Tipikus kérdések lehetnek például:
- „Olyan ember, aki túlzottan büszke magára” (8 betű)
- „Szó, ami azt jelenti, hogy valaki kérkedő vagy öntelt”
Szójátékok: A szótagolása és összetétele miatt könnyen beilleszthető szójátékokba vagy nyelvi tréfákba. Például a „nagy” és „képű” részek külön-külön is játszhatnak a jelentéssel, akár szóviccek alapjául szolgálhatnak.
Szójárások: A „nagyképű” szó gyakran megjelenik olyan köznyelvi fordulatokban, amelyek az önhittségre, kérkedésre utalnak, például: „Nagyképű, mint a pávák.” Ez a fajta kifejezés színesíti a beszédet, és élénkíti a kommunikációt.
Keresztrejtvény-tippeknél: Ha a rejtvényben a szó jelentése vagy betűszáma szerepel, gyakran a „nagyképű” lehet a megfejtés, főleg ha a definíció önhitt vagy kérkedő embert jelöl.

Így tehát a „nagyképű” nemcsak a hétköznapi nyelv része, hanem játékos, kreatív formában is használható, ami szórakoztatóvá és tanulságossá teszi a szavakkal való foglalkozást.

Példamondatok a „nagyképű” szóval

Ő mindig nagyképű volt, mintha mindent jobban tudna másoknál.
– Ez a mondat azt mutatja, hogy az illető folyamatosan kérkedik és túlbecsüli a tudását.
Nem szeretek nagyképű emberekkel beszélgetni, mert nehéz velük normálisan kommunikálni.
– Itt a szó arra utal, hogy az illetők túlzottan önhitt módon viselkednek.
A nagyképű viselkedés gyakran taszítja el az embereket a társaságból.
– Ez a mondat rámutat arra, hogy az ilyen magatartás negatív hatással lehet a kapcsolatokra.
Bár sikeres volt, soha nem volt nagyképű, mindig szerény maradt.
– Itt a „nagyképű” szóval szembeállítják a szerénységet, kiemelve a különbséget.
Ne légy már ilyen nagyképű, senki sem tökéletes!
– Egy közvetlenebb, figyelmeztető mondat, amiben a nagyképűség negatív tulajdonságként jelenik meg.

Ezek a példamondatok jól szemléltetik, hogy a „nagyképű” szó hogyan jelenhet meg különböző helyzetekben, és milyen árnyalatokkal használható a hétköznapi beszédben.

Érdekességek a „nagyképű” szóval kapcsolatban

Eredete: A „nagyképű” szó a magyar nyelvben összetett szó, amely a „nagy” és a „képű” részekből áll. A „képű” régies, régebbi nyelvhasználatban a „képű” szótag a külalakra, megjelenésre vagy viselkedésre utal, így a „nagyképű” szó szó szerint nagy megjelenést, nagyzoló stílust jelent.
Hasonló kifejezések más nyelveken: Számos nyelvben léteznek hasonló fogalmak, például angolul a „arrogant” vagy „pretentious” szavak írják le a nagyképű viselkedést, de a szóösszetételes formák nem olyan gyakoriak, mint magyarul.
Kulturális különbségek: A „nagyképűség” megítélése kultúránként változhat. Egyes társadalmakban az önbizalom és a magabiztosság pozitív tulajdonság, míg másokban a túlzott kérkedés inkább negatív megítélést kap.
Gyakori félreértések: Sokszor összekeverik a „nagyképű” és a „büszke” szavakat, pedig a büszkeség lehet pozitív érzés is, míg a nagyképűség inkább negatív, másokat lenéző viselkedést jelent.
Nyelvi játékokban: A „nagyképű” szó tagoltsága miatt népszerű a magyar szójátékokban és szóviccekben, ahol a „nagy” és a „képű” részek külön-külön is felhasználhatók humoros jelentésekre.

Ez az összetett szó tehát nemcsak a hétköznapi kommunikációban, hanem a nyelv játékos használatában is fontos szerepet tölt be, miközben kulturális és történeti érdekességekkel is gazdagítja a magyar nyelvet.