Agnosztikus jelentése ⋆ Mi a jelentése?

Agnosztikus jelentése

Mit jelent? Szavak, szavak jelentése, szinoníma, szinoníma szótár, idegen szavak szótára, rokon értelmű szavak, értelmező szótár. Mit jelent magyarul? Idegen szavak, szóösszetételek jelentése, magyarázata, használata, etimológiája. Magyar értelmező szótár, idegen szavak, kifejezések jelentése. Szavak keresztrejtvényhez és szójátékokhoz.

Felfedeznéd, mit is jelent pontosan az agnosztikus szó? Ebben a cikkben megismerheted eredetét, jelentését, szinonimáit, valamint példákat és érdekességeket is olvashatsz róla.

Mit jelent pontosan az agnosztikus kifejezés?

Az „agnosztikus” szó jelentése
Nyelvtani jellemzők, szófaj, szótagolás, szinonimák

Az „agnosztikus” szó olyan személyre utal, aki vallási, filozófiai vagy tudományos kérdésekben – főként Isten vagy természetfeletti létezésével kapcsolatban – azt vallja, hogy ezekre a kérdésekre nem adható egyértelmű válasz, vagy jelen tudásunkkal megismerhetetlenek. Tehát egy agnosztikus nem tagadja és nem is erősíti meg például Isten létezését, hanem azt mondja: nem tudhatjuk biztosan. A szó a görög „a-” (nem) és „gnózis” (tudás, ismeret) szavakból származik, szó szerinti jelentése: „nem tudó” vagy „tudás nélküli”.

Nyelvtanilag az „agnosztikus” főnévként és melléknévként is használható. Kilenc betűből áll, négy szótagú: ag-nosz-ti-kus. Szinonimák lehetnek például: kétkedő, szkeptikus (bár ezek nem teljesen fedik le egymást), illetve rokon értelmű kifejezések: bizonytalan, ismeretlenkedő. Keresztrejtvényekben gyakran szerepel olyan kérdés, mint: „Nem tudást hirdető világnézet követője (11 betű)”.

Példamondatok az „agnosztikus” szóval:

Péter agnosztikus, mert úgy véli, nem lehet eldönteni Isten létezését.
Sok agnosztikus nem zárja ki a hit lehetőségét, csak nem állít semmit biztosan.
Az agnosztikus világnézet gyakran a tudományos gondolkodással is összefonódik.
A filozófiában az agnosztikus álláspont szerint bizonyos kérdésekre nincsen válasz.
Vannak, akik ateistának hiszik magukat, de inkább agnosztikusak.

Érdekesség: Az „agnosztikus” szó először Thomas Henry Huxley angol biológus révén jelent meg 1869-ben, aki ezzel írta le saját világnézetét.

Az agnoszticizmus történelmi gyökerei és fejlődése

A fogalom eredete, fejlődése
Jelentős történelmi személyiségek

Bár maga az „agnoszticizmus” szó a 19. századból származik, gyökerei visszanyúlnak az ókori filozófiához, például Szókratész híres mondásához: „Egyet tudok, hogy semmit sem tudok.” Már az ókori szkeptikus filozófusok is foglalkoztak azzal a problémával, hogy egyes dolgokat lehetetlen teljes bizonyossággal megismerni.

A modern agnoszticizmus fogalmát Thomas Henry Huxley vezette be, aki a viktoriánus Angliában a vallás és tudomány ellentétéről folytatott viták során alkotta meg a kifejezést. Huxley elutasította mind az istenhitet, mind az isten tagadását, azt állítva, hogy jelen tudásunkkal nem tudhatjuk a végső igazságot ezekben a kérdésekben. Azóta számos gondolkodó – például Bertrand Russell vagy Richard Dawkins – fogalmazott meg agnosztikus nézeteket.

Az agnosztikus világnézet főbb jellemzői

Az agnoszticizmus meghatározó alapelvei
Tipikus hozzáállás az ismeretlenhez

Az agnosztikus emberek általában nyitottak és elfogadóak, ugyanakkor óvatosak a végső igazság kimondásában. Ők nem zárkóznak el semmilyen magyarázattól vagy hitrendszertől, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a bizonyítékok hiánya esetén a legőszintébb válasz a „nem tudom”. Az agnoszticizmus nem egy hitvallás, hanem inkább egy kritikus szemléletmód, amely szkeptikusan közelít a világ nagy kérdéseihez.

Jellemző rájuk, hogy:

Nem foglalnak egyértelműen állást vallási kérdésekben.
Az ismeretlen vagy bizonytalan dolgokat nyitottan kezelik.
Gyakran hangsúlyozzák a tudás korlátait.
Szeretik a logikus, racionális gondolkodást.

Agnoszticizmus és vallás: kapcsolatok és különbségek

Az agnoszticizmus viszonya a valláshoz
Miben tér el az ateizmustól vagy teizmustól?

Az agnosztikus nem feltétlenül vallástalan; sokan közülük tartózkodóak ugyan a vallási hit kérdésében, de nem utasítják el teljesen a spiritualitást vagy a vallásos közösségeket. Az agnoszticizmus és az ateizmus között az a különbség, hogy míg az ateista tagadja Isten vagy istenek létezését, az agnosztikus azt mondja: nincs elegendő bizonyíték egyik oldal mellett sem.

A teista biztos Isten létezésében, az ateista biztos a nemlétében, az agnosztikus pedig nem tartja eldönthetőnek ezt a kérdést. Ez a szemlélet sok vallásban elfogadott, sőt, néhány vallási irányzat – például bizonyos buddhista tanok – is közel állnak az agnoszticizmushoz, mert hangsúlyozzák: az abszolút igazság felfoghatatlan.

Az agnoszticizmus hatása a modern gondolkodásra

Az agnoszticizmus jelentősége napjainkban
Filozófiai, tudományos, társadalmi vonatkozások

A modern társadalmakban az agnosztikus gondolkodás egyre népszerűbb, főleg a tudományos fejlődés és a szabadabb gondolkodás terjedésével. Sok tudós és filozófus agnosztikus szemléletet képvisel, amikor azt vallják, hogy bizonyos kérdések ma még megválaszolhatatlanok, és nyitottnak kell maradnunk új információkra.

Az agnoszticizmus hozzájárul a toleranciához, a kritikus gondolkodáshoz és az őszinte tudományos kíváncsisághoz. Nem véletlen, hogy a filozófia, a tudományos kutatás, sőt, még a társadalmi viták területén is egyre inkább elfogadják ennek a szemléletnek a létjogosultságát. Az agnosztikus világnézet segít abban, hogy ne ragadjunk le előítéleteknél, hanem fejlődjünk, gondolkodjunk, és elfogadjuk a bizonytalant is.